Dorka baba :))))

Egy csudakedves levelet és mégcukibb képeket kaptunk Dorka új családjától, amit ezúton is nagyon köszönünk. Tényleg nem semmi a kislány :D..

"Szóval bővült a család: férjemmel a 4 éves ikreinkkel a 1,5 éves kan beagle kutyánk (Pimpa) mellé
örökbefogadtunk egy 7 hónapos kísérleti kutyust (Dorka).

Pestre mentünk Dorkáért karácsony előtt. Szegény bebugyolálva kuporgott az állatvédők ölében és irtó pici volt az ő 7kg-jával (legalábbis ahhoz képest amire számítottunk a 17kg-os kutyánk után).
Az autóban egy ideig csak összegömbölyödve remegett az ölemben (gondolom nem csak a hidegtől, hanem a félelemtől is), de a 3 órás út alatt felbátorodott és összeismerkedtünk  (megszagolgattuk egymást :))

Egy kicsit aggódtam a kutyák első találkozásától, mert Pimpa borzasztóan játékos és lehengerlő modorú (szó szerint értve). Tartottam tőle, hogy nagyon letámadja Dorkát, aki félve fog előle bujkálni. De csodák csodájára, ahogy meglátták egymást, Dorka heves farkcsóválásba kezdett és csöppet sem volt megilletődve. Pimpa pedig felmérve az erőviszonyokat, óvatosan nyúlt a kicsihez, akkor és azóta is nagyon vigyáz rá, nehogy kárt tegyen benne (ez talán annak is köszönhető, hogy anyukámnál van egy kistestű tacsi barátnője, akinek a segítségével megtanult bánni a nála kisebbekkel). A másik amitől tartottam: a szobatisztaság, mert ilyen mínuszokban nem nagyon lehet a benti meleghez szokott kutyát hosszabb ideig kiengedni. Annyit tettem, hogy amikor bentre piszkolt
megmutattam neki, hogy fúj, felöltöztettem és kitettem az udvarra amíg feltakarítottam utána,
illetve amikor Pimpa kikérezkedett, mindig kiengedtem őt is. 1 HÉT ALATT SZOBATISZTA LETT! Szegényt pedig biztos zavarta a nagy hó és a rajta lévő kabát. Egyébként tényleg hihetetlen, soha még hírből sem hallottam ilyet (pedig gyerekként is mindig volt kutyánk lakásban, azóta pedig kertes házban).

Dorka pillanatok alatt beilleszkedett, pár nap alatt olyan lett, mintha mindig is a családhoz tartozott volna. A lányaim imádják, Dorka pedig farkcsóválva követ mindenkit és kitörő örömmel fogad
minket reggelenként, illetve munka után. Pimpával nagyon jól kijönnek, mindenhová együtt mennek, sokat játszanak és még a túlzott féltékenykedés is elkerült minket (persze azért azóta Pimpa sokkal ragaszkodóbb). Dorkával pedig imádjuk egymást, óriási a szeretetéhsége és a végtelenségig próbál megfelelni!”

Megosztás