Alex, a szófogadó kétéves

Alex nyári beszámolója következik, amiből jól látszik, hogy egy kísérleti bigli milyen gyorsan regenerálódik lelkileg amikor szerető, türelmes családba kerül.
Köszönjük szépen Tündének a levelet és képeket, sok szeretettel várjuk továbbra is az ex-biglis történeteket :)

 Lassan elmúlt a nyár és nekünk rengeteg pozitív élményünk van, amit szeretnék minden érdeklődővel megosztani.

Augusztus 15. napja ünnep volt, hiszen Alexom 2 éves lett. Ugyanúgy köszöntöttük,mint bármelyik családtagot, hiszen ő is az. Volt torta is, amit én készítettem neki, pudinggal, piskótával.

A legnagyobb dolog azonban az, hogy Alexot már nemcsak játék közben lehet elengedni. Sétáink a Népszigeten abból állnak, hogy amint megérkezünk lekerül a póráz, egészen addig míg haza nem indulunk. Ha van kutyacimbi akkor vele, ha nincs akkor velem játszik. Labdázunk,  botozunk. Ha kedve tartja bemegy a Dunába megmártózni, benéz a bokrok alá de messzire sosem megy és ha hívom azonnal jön. A módszerem,  amivel elértem ,hogy visszajöjjön egyszerű. Van egy csipogó játéka, amit soha nem kap meg, még otthon sem, ezzel lehetett az elején behívni. Most már nincs rá szükségünk, de azért magunknál tartjuk.

Nekem ez fantasztikus érzés, hogy úgy jön mellettem, mint a "nagyok". Sosem gondoltam volna, hogy ezt is meg fogjuk csinálni. Látni rajta az elégedettséget, néha el sem hiszi, hogy szabadon lehet és ezt meg is hálálja, mert nem él vissza a bizalmammal, szót fogad.

Az emberekkel egyre barátságosabb, gazdikra ugrál, hagyja magát simogatni, sőt néha idegeneknek is. A gyerekektől, hangos emberektől változatlanul tart és menekül.

A napokban megvolt első metrós utazása, ami félelemmel töltötte el, de én rosszabbra számítottam. Eszembe juttatta mennyire félt a lifttől is az elején, most meg beszalad szó nélkül.

Az elmúlt 9 hónapban sokat fejlődött, szerintem most már nincs különbség közte és egy normál nevelést kapott kutyus között. Alex nagyon jó kiskutya, barátságos, hűséges,játékos. Minden kutyával jól kijön, soha semmi gondunk nem volt senkivel. Mindegy neki, hogy fiú vagy lány csak játszon vele. Az emberek is szeretik Alexot, nagy társasági életet élünk, séta közben mindig van ismerős.

Szóval ha valaki végigolvassa az eddigi leveleket az láthatja, hogy az első pár hónap az keményebb, de utána ha megbízik bennünk a kutyánk, akkor szárnyalni kezd és rövid idő alatt fantasztikus eredményeket ér el.

Köszönöm a lehetőséget, hogy egy tünemény gazdija lehetek.

Sok sikert mindenkinek!

Üdvözlettel: Tünde, Budapestről